Központi egység

TOVÁBB


   írható-olvasható      alaplap      alaplapi lapkakészlet      be és kimeneti egységek      csak olvasható memória      elvész      háttértárak      input/output      kommunikálni      megőrződik      memória      memóriavezérlés      perifériákon      processzor      sebességét      tárolja      típusát      USB port      vezérlése      vezérlő egysége   
A központi egységet alkotják az és a rajta található részegységek: , , , valamint az ezeket összekapcsoló
Ha a számítógépet egy élőlénnyel hasonlítjuk össze, akkor a központi egységnek az élőlény agya, a perifériáknak pedig a szeme, füle, szája végtagjai felelnek meg. A keresztül tudunk a számítógéppel, vagyis a központi egységgel. A központi egység kívülről nem látható, mert az ún. alapgép háza tartalmazza. A központi egység meghatározó eleme az alaplap. Az alaplapon található lapkakészlet köti össze a processzort (CPU) a memóriával valamint a bemeneti és a kimeneti egységekkel, amelyek vagy eleve az alaplapra vannak építve vagy bővítőkártyaként csatlakoztathatóak.
Az alaplap megszabja a felhasználható processzor(ok) és , a bővítőkártyahelyek számát és fajtáját (PCI, AGP, PCI-Express), a felhasználható memória típusát, az adott gép által kezelhető maximális memóriaméretet. Az alaplapi lapkakészlet sok különböző feladatot lát el, pl. jellemzően az alábbiakat: , a illesztése és kezelése, billentyűzetvezérlés, egérvezérlés, bővítőkártyák, soros, párhuzamos és USB perifériák illesztése. Az alaplapi lapkakészlet tartalmazhat beépített elemeket is. Nem ritka például, hogy az alaplapra van integrálva a grafikus alrendszer, illetve a hangrendszer, a hálózati kártya, vagy különleges perifériavezerlők, mint pl. az infraport, a Bluetooth, vagy a Firewire csatoló. A chipkészletek piacán jelen van az Intel, a Via, a SiS, az nVIDIA és ATI
A processzor számítógép központi . Ez hajtja végre az utasításokat. Legfontosabb feladata a számítógép működésének matematikai műveletek végrehajtásával. A PC-s processzorpiacot az Intel és az AMD gyártmányai uralják. Egy adott számítógépben használható processzor(ok) típusát az alaplap képességei határozzák meg. A processzor működésének sebessége függ pl. a felépítésétől (architektúrájától), utasításkészletétől, órajelétől, gyorsítótárának méretétől. A processzor sebessége döntő mértékben befolyásolja a központi egység teljesítményét.
A memória a processzor (CPU) által végrehajtandó programokat és a feldolgozásra váró adatokat. A memóriaelemek két fő csoportja: RAM (Random Access Memory, azaz tetszőleges hozzáférésű, a processzor által ) és ROM (Read-Only Memory, azaz ). A számítógép kikapcsolásakor vagy áramkimaradás esetén a RAM tartalma , a ROM tartalma . Az alaplapokon a RAM típusa és mérete variálható, a ROM-ot fixen beépítve hordozza. A RAM tárolja az utasításokat és az adatokat, amelyekre a processzornak (CPU) szüksége van. A RAM memória tartalmazza az összes olyan programot, amelyet elindítunk, valamint az operációs rendszer felületét megjelenítő és kezelő programokat is. A használandó programok tárigényéhez kell igazítani a minimális méretét. A RAM memória típusa és sebessége kismértékben befolyásolja a központi egység teljesítményét.
A központi egységhez kapcsolható perifériák a be- és kimeneti () egységeken keresztül kapcsolhatók a számítógéphez. A PS/2-es portok a billentyűzetet és az egeret csatlakoztatják. A kihalófélben lévő soros portok régen az egeret és a modemet kapcsolták pl. a számítógéphez. A jelentőségét vesztő párhuzamos port pl. a nyomtatót illesztette a számítógéphez. Az Firewire (IEE1394) port a digitális videókamerát és a nagy sebességet igénylő külső háttértárakat vezérli. Ma a legelterjedtebb az , melyhez csatlakoztathatóan szinte bármely perifériát megtalálhatunk a gyártók kínálatában: billentyűzet, egér, nyomtató, lapolvasó, külső háttértár, digitális fényképezőgép, tv-tuner. A SCSI illesztésű perifériák pedig ma már csak szerverekben fordulnak elő. Az alaplap külső portjai mellett a buszrendszere alapvető fontosságú, mert ez határozza meg, hogy milyen bővítőkartyákat képes fogadni. Sebességük és bevezetésük sorrendjében: PCI (szinte bármely illesztőkártya számára), AGP (csak videókártyák számára), PCI-Express (16x sebességgel pl. videókrátyák részére, 1x sebességgel pl. hálózati kártyák számára)