Input perifériák

TOVÁBB


   adatbevitelre      alfanumerikus      bemeneti      egyirányú      elektronikus      felbontása      funkcióbillentyű      képérzékelő      keyboard      kurzor      mouse      Num Lock      numerikus      optikai      síkágyas      scanner      sebessége      színmélysége      USB portra   
Billentyűzet
Angol neve: . A billentyűzetet használjuk. A billentyűzet a számítógépek szabványos perifériája. Az adatáramlás általában : a billentyűzettől az alapgép felé. A billentyűzet alapvetően három részre tagolódik, a középső () rész az írógépekre hasonlít. Itt találhatjuk meg az összes írásjelet, melyeket egyszerűen használhatunk. A billentyűzet felső sorában 12 billentyű található, melyeken F betű és sorszám látható. Ezek a gép i. Jelentésük nagyon sokféle lehet, mindig az éppen használt program definiálja. A jobb oldalon találhatjuk gépünk ún. billentyűzetét. Itt az összes számjegy szerepel. Számok írására azonban csak akkor tudjuk használni őket, ha a billentyűt bekapcsoljuk. Megtalálhatjuk itt még a matematikai alapműveletek jeleit is. A számbillentyűknek nem numerikus módban más jelentésük is van, ezek általában kurzorvezérlő funkciók, a numerikus billentyűzet mellett külön is megtalálhatók a kurzormozgató billentyűk. A modern billentyűzetek vagy PS/2-es vagy USB csatolásúak
Egér
Az egér () a mai számítógépek egyik korszerű bemeneti eszköze. Feladata, hogy segítségével a képernyőn jelentőséggel bíró szimbólumokat kiválaszthassuk, amelyek az adott programban egy-egy műveletet indíthatnak el, illetve a t a kívánt pozícióba helyezzük. A legtöbb egér alján egy forgatható golyó található, azonban ma már egyre elterjedtebbek az elven működő, mozgó alkatrészt nem tartalmazó egerek. Vízszintes lapon mozgatva az egeret, az elmozdulás irányának és mértékének megfelelően a képernyőn egy kurzorjel (általában egy fehér nyíl) szintén elmozdul. A modern egerek vagy a PS/2-es vagy az USB porthoz csatlakoznak. A soros egér 'kihalt állatfajta'.
Szkenner
A lapbeolvasó () működésmódja szerint lehet síkágyas-, lapáthúzós-, dob- és diaszkenner. A személyi számítógépek a világában a szkennerek a legelterjedtebbek, legtöbbjük filmkockák beolvasására alkalmas ún. diafeltéttel is rendelkezik. A síkágyas lapolvasókban egy üveglapra kell a beolvasandó dokumentumot helyezni. Az üveglap alatt található a , az optika és a megvilágító egység egy síkpályán mozgó mechanikus berendezésre szerelve, amelyet egy motor működtet. A megvilágító egység alulról egyenletes fényerővel megvilágítja a beolvasandó dokumentumot, amely a ráeső fény egy részét visszaveri. A visszavert fényt optikai eszközök (például tükrök, lencsék) képezik le és a kicsinyített valódi képet az érzékelőre irányítják. Az érzékelő a dokumentumról érkező visszavert fényt jellé alakítja, amelyből az eredeti dokumentum digitális képe állítható elő. A képletapogatás soronként történik. A modern szkennerek általában az csatlakoznak. A komolyabb típusokhoz SCSI vagy Firewire csatoló szükséges. Fontos paraméterei egy szkenenrnek a , és a .