Képmegjelenítés


TOVÁBB


   alaplapra      analóg és digitális      CPU      egyirányú      felbontásuk      folyadékkristályos      katódsugárcsöves      monitor      projektor      TFT      válaszidő   
Videókártya
A modern VGA (Video Graphics Array) adapterek videojelet is szolgáltatnak. A rugalmasan változtatható a monitor és a felhasználó igényei szerint. Jelenleg 640x480; 800x600; 1024x768, 1152x864, 1280x1024 a legtöbb videókártya felbontása. A videokártya a legtöbb esetben valamelyik bővítőhelyen található, de vannak olyan PC-k, amelyekben a videokártya-elektronika az van integrálva. A kép megjelenítéséhez a információt küld a videokártyának, ami azt továbbítja a monitornak. Sok esetben a videokártya a számításigényes műveleteket (pl. 3D grafika létrehozásakor) maga végzi el. A számítógép videofelbontását vagy sebességét - több tényező mellett - leginkább a videokártya befolyásolja. A videokártyák három lényeges paraméterrel rendelkeznek: sebesség, megjeleníthető színek száma, felbontás. A mai átlagos PC-kbe már legtöbbször olyan videokártyák kerülnek, melyek támogatják háromdimenziós alakzatok modellezését. A piacvezető gyártók az nVIDIA és az ATI. Egy 3D videokártya képességeit lemérhetjük számítási teljesítményén (hány millió elemi háromszöget jelenít meg egy másodpercben), az integrált memória méretén (16, 32, 64, 128 MB), típusán és hozzáférési sebességén. A videokártyák némelyike kapható integrált TV-kimenettel és/vagy bemenettel, vagy digitális kimenettel (DVI) is. A mai ún. Dual Head technológiával készülő videokártyák képesek két eszközt (egy monitor és egy második monitor/TFT monitor/TV) is kezelni. Az alaplap határozza meg, hogy milyen csatólójú videókártyát illeszthetünk hozzá. A PCI csatólósak már kihaltak, jelenleg az AGP csatoló a legelterjedtebb, de a jövő egyértelműen a PCI-Express x16-os kártyáké!
Képernyő
További elnevezései: megjelenítő, , display. Jelenleg kétféle elven működhetnek a monitorok. Az analóg (CRT, cathode ray tube) monitorok és a digitális elven működő monitorok. A hagyományos képcsöves monitorok a televízió elvén működnek, egy elektronágyú elektron sugara rajzolja ki a képet a képcső foszforernyőjére. A nagyobb monitorok többsége már digitális vezérlőtechnikát tartalmaz, amely a különböző felbontásokat automatikusan választja ki és optimalizálja a képméretet. A katódsugárcsöves monitorok legfontosabb jellemzői a képátló (15-17-19col), a képismétlési frekvencia (50-60-72-85-100Hz) és a felbontás (800x600, 1024x768, 1280x1024, stb.). Csatlakozójuk általában D-Sub. A képmegjelenítés másik, terjedőben levő módja a digitális TFT panelek alkalmazása. Az ún. TFT (thin film transistor) megjelenítők eleget tesznek az irodai és otthoni felhasználásból adódó, eltérő igényeknek (frissítés, színhuség, látószög, stb.), kevés helyet foglalnak és nem villódznak. Viszont felbontásuk fix (1024x768 vagy 1280x1024), amitől eltérő felbontásban használva képük élvezhetetlen. Fontos jellemzőjuk még , mely alapján jól látható, hogy videózáshoz, játékhoz nem elég gyorsak, mozgókép esetén szaggathatnak. Csatlakozójuk vagy D-Sub vagy DVI, ezért a videókártya kimenetéhez illeszkedő monitort válasszunk. A gép a memóriájából viszi át az adatokat a monitorra, tehát itt is , de a billentyűzettel ellentétes adatáramlásról van szó.
Kivetítő
A kivetítő () feladata nagyméretű kép előállítása a helyiség falán, bemutató céllal, így 'többfelhasználós' monitornak is tekinthetjük őket. A kivetítők különféle technológiákat használnak a kép megjelenítésére, ma az olcsóbbak LCD-s és a komolyabbak DLP-s rendszerű készülékek. Az LCD és DLP projektorok működési elve hasonló, hogy egy nagy teljesítményű lámpa előtt állítják elő a kivetítendő képet, amit megfelelő optikával vetítenek ki. A modern projektorok nemcsak a számítástechnikához tartozó prezentációs célokra, hanem házimozi-tartozékként is felhasználhatók.