Tenger


  
Írd a válaszokat az üres helyekre. Amikor mindent megoldottál, kattints a "Válaszok ellenőrzése" gombra.
Bolygónk felszínének több mint óceánok és tengerek borítják. A szárazföldön az élőlények elterjedését alapvetően a hőmérséklet, a fény, a csapadék és a talaj határozzák meg. A tengerekben azonban megváltoznak az élet feltételei. A és a fény mellett a víz , valamint válik meghatározóvá. Egy adott élőhelyen ezeknek a környezeti tényezőknek az értékei a földrajzi helytől és a vízmélységtől függnek. A tengerekben három, egymástól alapvetően eltérő élőhelytípus alakult ki. A partközeli területek, a nyílt vizek és a mélytengerek egészen más életfeltételeket kínálnak az élőlényeknek.

Az óceánokra általánosan jellemző a hőingás, amely kedvező az élőlényeknek. Sok trópusi és sarkvidéki tenger vizének évi közepes hőingása nem éri el még az 1 °C-ot sem! A tengerek vizének azonban széles határok között változik. Legmagasabb a partok közelében, mivel sok anyag kerül be a folyók hordalékával a szárazföldről. Az óceánok közepén már nagyon kevés a hasznosítható tápanyag, és ez az élőlények elterjedését.

Az Egyenlítőtől távol eső hideg tengerek felső vízrétegében sok az és kedvezőek a is. Ezért nagyon sok, többnyire csak mikroszkóppal megfigyelhető növény és állat található benne. Ezek összessége alkotja a , amely a vízben lebegő apró, többnyire csak mikroszkóppal megfigyelhető élőlények összessége. A magasabb planktonsűrűség miatt a hideg tengerek szürkészöld színűek, vizük zavaros. A trópusi tengerek meleg vizében sokkal oxigén oldódik, emiatt a trópusi tengerekben alig van plankton. A trópusi tengerek mélykék színe és kristálytiszta vize a kevesebb planktonnak köszönhető. A szárazföldektől távol eső trópusi óceánokat a vizek sivatagjának is nevezik. Az alacsony tápanyag- és oxigéntartalom miatt szinte alig van élet ezeken a helyeken.

A víz mélyebb rétegeibe mindenütt jut. A mélységgel együtt a nyomás, a hőmérséklet és a vízben oldott oxigén mennyisége. Mindezek miatt a mélytengeri élőhelyek planktont tartalmaznak.

A meglehetősen eltérő környezeti tényezők ellenére a tengereket többnyire egységes biomként tárgyalják. Bár a környezeti tényezők a tengerekben is szabályszerű változást mutatnak a szélességi kör, a szárazföldek távolsága és a vízmélység függvényében.

Sajnos a a tengerek, óceánok élővilágát is erősen veszélyezteti. A folyók hordalékával és a szárazföldek partjairól hatalmas mennyiségű szennyező anyag jut a tengerek vizébe. Különösen nagy károkat okoz a tartályhajók sérülésekor, tisztításakor vízbe kerülő kőolaj, amely a felszínen úszva megakadályozza a víz keveredését a levegővel, így csökkenti annak . Az élőlények testére rakódott olajszennyeződés legtöbbször végzetes következményekkel jár. A halak kopoltyúira kerülve megakadályozza az állatok légzését, a madarak tollazatát elszennyezve lehetetlenné teszi a repülést. A tartályhajók sérülésekor a tengerbe kerülő nagy mennyiségű olaj több tízezer állat pusztulását okozhatja.

A tengerekben a fényviszonyok csak a teszik lehetővé a növényi életet. A tengeri növények testfelépítésében, életformájában sok a közös vonás, így célszerű őket együtt elemezni. A tengerek növényvilága a szárazföldekéhez képest első pillantásra egyhangúnak tűnik. Magasabb rendű növényeket szinte nem is találunk, csak egyszerű felépítésű . A moszatok vagy más néven algák lehetnek egy- és többsejtűek. A legfejlettebbek szervezetében sem alakulnak ki valódi szervek, ezért nevezzük őket.

A moszatok egyszerű szervezete tökéletesen alkalmazkodik a vízi környezethez. Teljes testfelületükön képesek anyagokat felvenni és leadni. Színtesteikben a zöld színű klorofill mellett más festékanyagokat is tartalmazhatnak. Ennek alapján megkülönböztetünk zöld-, vörös- és .

A különböző színanyagú moszatok eltérő fényigényűek, ezért más-más vízmélységben élnek. A felsőbb vízrétegeket a fényigényes foglalják el. A plankton növényeinek többsége a zöldmoszatok közé tartozik. A barnamoszatok 50-60 méteres vízmélységig fordulnak elő. Elsősorban a hidegebb vizű tengerek lakói. A kevés fényt igénylő vörösmoszatok 150-200 m mélységig is megélnek. A melegebb tengerekben gyakoribbak.

A moszatok többsége a plankton tagja. Gyorsan növekednek, osztódnak, hatalmas mennyiségű szerves anyagot állítanak elő. Mégsem szaporodhatnak el túlságosan, mert gyors a felhasználásuk is. Az elsődleges fogyasztók, a plankton állatai nagyon jól hasznosítják ezt a bőséges tápanyagforrást. A fejlett teleptestű moszatok az aljzathoz rögzülnek, és lemezeiket a sejtek között található tartják a felszín közelében. A moszatok elterjedésének a víz csökkenése és a mélységben fellépő fényhiány szab határt.